2011. június 11-én borongós idő lévén úgy döntöttünk, strandolás helyett kirándulás lesz a vasárnapi program. Kirándulás Bee-családban az esetek többségében egyenlő a "beülünk a kocsiba, elmegyünk egy szép helyre, sétálunk kicsit, majd eszünk egy jót valahol.. " tevékenységgel.
Esküvőt tervezvén már korábban rátaláltam a dunabogdányi Forgó étteremre, s mivel több helyen olvastam róla pozitív kritikákat, kiváló alkalom volt ez a délután a tapasztalatszerzésre.
Érkezéskor számos autó várt minket a parkolóban, majd az étterembe lépve bebizonyosodott, hogy a többség valóban az étterem miatt állt meg ezen a vidéken. Első benyomás: ambivalens érzések törtek rám. Egyrészt nyilván mindig jó jel, ha sokan ülnek egy vendéglőben, másrészt viszont a nagyszállodák főszezoni félpanziós vacsoráztatására emlékeztetett a hangulat: nagy teremben sok asztal, csörömpölő evőeszközök, beszélgetések zaja, szaladgáló felszolgálók. Szerencsére amint leültünk (akadt azért néhány szabad asztal még), pozitív élményekkel gazdagodtunk. Felszolgálónk nagyon készséges, tud ajánlani, ennek megfelelően házi szörpöket kértünk - eper illetve gyömbér ízben. Miután az italokra kb. 10 percet vártunk, volt egy olyan érzésem, hogy elfeledkeztek rólunk, viszont pincér úr rutinosan reagált kérdésemre, és fordultával már előttünk is voltak a nedük. (megérte várni :) )
Zöldbablevest választottunk házi grízgaluskával a napi kínálatból, majd jöttek a főételek: a magam részéről Vörösboros marhapofa, laskával, rokfortos mártással, és házi krokettel, MrBee(g) pedig fűszeres bundában sült pangasius filét kért salátaágyon.
Gyorsan rájöttem aztán, hogy én igazából még életemben nem ettem marhapofát, és ahogy közeledett a szervírozás, egyre inkább éreztem, hogy ez nem egy tuti választás számomra. Kicsit olyan ez, mint a pacalpörkölt, amit "nem szeretek" holott még életemben nem kóstoltam. Szóval megérkezett az étek, igazán tetszetős tálalásban, ahogy azt kell: gombaköret és krokett a rokfortmártással isteni, a húsnak kitűnő egyhén boros aroma, minden klappol, ahogy azt kell, az egyetlen baj, hogy culinarbee úgy gondolja(hangsúlyoznám, gondolja) marhapofa nem barátja. Megkóstoltam, és így utólag bizton állíthatom: ha nem tudom mit raknak le elém, három perc alatt eltüntettem volna az utolsó falatig. Tegnap viszont maradt a Bee-familee jól bevált módszere: "cseréljünk!". Pangasiusfilé fincsi, saláta jól ízesítve, az étel egyszerűségéből adódóan többet nem is tudok elmondani róla. Fontos viszont még megjegyezni, hogy hatalmas adagokat kaptunk, a hal másik feléből ma is jóllaktam még ebédidőben.
Desszertként cheescake-hunterként az eperszószos sajttortát nem hagyhattuk ki, azonban ismét nyugtáztuk, hogy még mindig nem ettünk igazi cheescake-et kishazánkban, amit érdemes lehetne a NY-i Magnolia pékség kreálmányához hasonlítani.
Esküvőhelyszínként kilőttük a helyet, annak ellenére, hogy igen kedvező az árajánlatuk (ételsorok 5.300,- Ft/fő-tól, italcsomag üdítővel, sörrel, borral és röviditalokkal (pl. Jäger, Finlandia stb.) 4100,- Ft/fő).
Ugyan a terem mérete és berendezése ideális lehetne, emellett nagyon szép helyen is fekszik a vendéglő a Duna-parton, azonban pont itt található a bogdányi szabadstrand, melynek köszönhetően nyáron fürdőruhás strandolók tömege színesíthetné az esküvői menetet.
Összességében mindenkinek - aki szeret jókat enni elfogadható árakon - ajánlani tudom az éttermet egy nyári ebédre vagy vacsorára.
ÉRTÉKELÉS (1=borzasztó, 5= szuper!)
ÉRTÉKELÉS (1=borzasztó, 5= szuper!)
- Étterem környezete: 3
- Étterem hangulata, kinézete: 4
- Ételek minősége: 5
- Ételek mennyisége: 5
- Felszolgálók: 5
Hozzátenném még, hogy "pofás" kis adagok voltak (ehhe :), alig bírtuk legyűrni :)
VálaszTörlés